Program

Esetbemutatás pancreas eredetű mellkasi folyadégyülemről

Szerző: Dr. Horváth Rita
Társszerzők: Dr. Gábor Bettina, Dr. Gyökeres Tibor, Dr. Szamosi Tamás, Dr. Resál Tamás, Dr. Vizi Éva, PhD 

Bevezetés: A mellkasi folyadékgyülemek között a hasnyálmirigy-megbetegedések által okozott eredet ritka jelenségnek számít; irodalmi adatok alapján az előfordulása kevesebb mint 1%. Leggyakrabban akut vagy krónikus pancreatitis, pancreas pseudocysta, és a pancreas vezetékének sérülései állnak a háttérben. Sokszor diagnosztikai nehézséget okozhatnak megtévesztő klinikai megjelenésük miatt. Esetbemutatásommal a diagnózis, és az ezen alapuló multidiszciplináris kezelés fontosságát szeretném kiemelni.

Esetleírás: 64 éves férfi beteg anamnézisében magasvérnyomás, rendszeres alkoholfogyasztás és 20 évvel ezelőtti maradványtünetek nélkül gyógyult stroke szerepelt. Pulmonológiai kivizsgálása kb. 2 hónapja kezdődő progrediáló effort dyspnoe, éjszakai nehézlégzés és száraz köhögés miatt indult. Infektív előzményt és hasi panaszokat negált. Panaszok hátterében bal hilusig érő hydrothorax igazolódott. A mellkasűrből összesen 2650 ml erősen véresen festenyzett exsudátumot bocsátottunk le, amelyben kifejezetten magas alfa-amiláz aktivitás volt észlelhető. (punkt. alfa-amiláz: 7040 U/L). Kiegészítő mellkasi CT és punktátum patológiai vizsgálatai malignitásra utaló eltérést nem igazoltak. Laboratóriumi tesztjeiben azonban emelkedett májenzim, szérum alfa-amiláz és lipázértékek voltak észlelhetőek. (GOT: 74 U/L, GPT: 60 U/L, GGT: 472 U/L, AP: 86 U/L, se amiláz: 186 U/L , lipáz: 138 U/L)Összességében pancreatogén eredetű hydrothorax gyanúja merült fel, amelyet a beteg további gasztroenterológiai kivizsgálása megerősített. Hasi CT többrekeszes, mellkasi terjedést mutató pseudocystát írt le; majd MRCP (mágneses rezonancia-cholangio-pancreatográfia) emellett futó pancreatico-pleurális fistula jelenlétét is ábrázolta. Adekvát gasztroenterológiai kezelés mellett teljes gyógyulás volt elérhető. 

Konklúzió: Esetbemutatásommal szeretném kiemelni, hogy hasi panaszok hiányában is előfordulhat extrathoracális eredetű mellkasi folyadékgyülem. Ennek differenciáldiagnosztikája során a punktátum alfa-amiláz meghatározása kiemelkedő fontosságú.

Eosinophilia differenciáldiagnosztikai kihívásai: egy 18 éves nő esetének bemutatása

Szerző: Gellért Áron Bertram
Társszerzők:  Dr. Markóczy Zsolt, Dr. Udud Katalin, Dr. Kiss Zsófia 

18 éves nőbeteg kórtörténetében serdülőkorban kezdődő asthma bronchiale és visszatérő, szénanáthaszerű epizódok szerepelnek, amelyek hátterében allergiás komponenst nem sikerült igazolni. Asthmája miatt gyermekkorban több alkalommal is hospitalizációra szorult, és a terápiás finomhangolása ellenére sem sikerült tartósan megelőzni a kórházi kezelést igénylő exacerbációkat. Náthás panaszai, valamint orrpolyposisa miatt funkcionális endoszkópos orrmelléküreg-műtéten (FESS) is átesett. Intézetünkbe először 18 éves korában került, súlyos légzési elégtelenséget követően, intenzív osztályos ellátást igénylő állapotból, ekkor vettük át a kivizsgálását és további gondozását. A végleges diagnózis felállításában jelentős szerepet játszott a légzésfunkciós vizsgálaton túl, a jellegzetes radiológiai kép, immunszerológiai vizsgálatok és az EESZT alapos áttekintése. A kórkép kezelésében az áttörést a biológiai terápia bevezetése jelentette.

Hypersensitiv pneumonitis az uszodában

Szerző: Dr. Ruzsiczky Gusztáv
Társszerzők: Prof. Dr. Szilasi Mária, Dr. Gajdócsi Réka PhD, Dr. Simona Beatrix PhD

Esetünkben egy középkorú,nem dohányzó beteg esetét szeretnénk bemutatni. Hónapok óta fennálló száraz köhögéssel induló tünetek hátterében kiterjedt, kétoldali acut gyulladásos elemeket magába foglaló kórképet láttunk. Mellkas HRCT vizsgálat a betegség hátterében Hypersensitiv pneumonitist valószínűsített a radiológiai kép alapján. Felfedezésekor az acut elemek mellett a krónikus komponensek is jelen voltak. Az ismételt anamnaesis és a részteletes kikérdezés vetett fel új etiológiai lehetőségeket. A rutin bronchoscopos vizsgálat ugyan igazolt Mycobacterium xenopi fertőzést, de emellett más kóreredet járulékos hatása is felmerült egyidejűleg, mely a beteg extrém sportolási módjaiból is eredhet. Ismételt ILD team vélemény segített a betegség kezelésének beállításában. Az eset rámutat a HP komplex etiopatogenézisére és a multidiszciplináris megközelítés jelentőségére (melyben kulcsszerepet kap az antigén eliminináció)  A sportolás extrém módjai bizonyos esetekben kórokozók környezetében zajlanak.

Kulcsszavak: hiperszenzitív pneumonitis, interstitialis tüdőbetegség, antigén-expozíció, Mycobacterium xenopi

Riasztó pulmonológiai tünetek ritka, extrapulmonális oka

Szerző: Selyem Zorán

A 64 éves, dohányzó férfibeteget hirtelen fellépő nehézlégzés és mellkasi fájdalom miatt szállították sürgősségi osztályra. A CT-vizsgálat kétoldali pleuralis folyadékot, jobb oldali sero-PTX-et, mediastinalis emphysemát és pulmonalis emboliát igazolt. Az állapotrosszabbodása miatt készült kontroll RTG progressziót mutatott, majd mellkascsapolás során a folyadék savhematinos jellegűnek bizonyult. Mellkasi drain került behelyezésre, melyen át összesen 3500 ml folyadék távozott, a drainage során levegő is ürült. A kontroll CT-vizsgálat meglepő eredményt adott…

Szíve(d) mélyén…

Szerző: Bulgantamir Enkhbat

Egy 63 éves, COPD-ben szenvedő nőbeteg esetét mutatjuk be, akinek kétoldali pneumónia és COPD akut exacerbatio miatt indult kórházi kezelése.
A megkezdett terápia mellett az infekciós paraméterek csökkenése és a képalkotó javulás ellenére
klinikai állapota elmaradt a várttól. A további részletes vizsgálatok egy ritka, meglepő, a tünetek hátterében álló okra irányították rá a figyelmet…

Multidiszciplinális ellátás szerepe egy tracheasérült beteg ellátásában

Szerző: Dr. Nagy Ádám
Társszerzők: Dr. Markóczy Zsolt Attila, Prof. Dr. Rényi-Vámos Ferenc Ph.D., Dr. Kocsis Ákos, Dr. Fehér Csaba, Dr. Kecskés Lóránt, Dr. Szigeti Szabolcs, Dr. Balázs Nóra

Egy négyemelet magasból lezuhant, súlyos politraumatizált fiatal férfi beteg komplex kórlefolyását ismertetjük, mely jól példázza a társszakmák összehangolt munkájának életmentő és funkciót helyreállító szerepét.

A beteg sorozat bordatöréseket, tüdő-, máj- és lépcontusiót, valamint bal főhörgő sérülést szenvedett.
ECMO védelemben thoracotomiás exploráció történt, melyet bal oldali hörgővarrat és a jobb oldali bordatörések fémmel történő rögzítése követett.
A kezelés során több szervrendszert érintő szövődmények (szeptikus shock, tüdőembólia, thrombosis, paralitikus ileus, recidiváló infekciók és trachea-szűkület) jelentkeztek, melyek megoldása intenzív terápiás, mellkassebészeti, bronchológiai, tüdőgyógyászati, infektológiai,
haemostasiológiai és idegsebészeti együttműködést igényelt. A beteget keringés összeomlás miatt több alkalommal reintubálták, gépi lélegeztetés, CVV- HDF kezelés valamint többszöri műtéti beavatkozás is szükséges volt.
A légcső szűkület merev bronchoscoppal többször került tágításra, végül visszatérő stenosis és stridoros légzés miatt Dumon stent beültetésére került sor. Bifurcatios carina feletti sebészi hegvonalban kialakult granulatios szövetet többször elektrokauterrel kisebbítettük.

A multidiszciplináris team folyamatos koordinációjának, a személyre szabott, szervpótló kezeléseknek, valamint a rehabilitációs törekvéseinknek köszönhetően a beteg állapota fokozatosan stabilizálódott, és a balesetet követően egy évvel ismét munkába tudott állni.

Az eset jól példázza, hogy a politraumatizált betegek kezelésének sikeres kimenetele nemcsak az akut ellátáson, hanem a hosszú távú, együttműködésen alapuló multidiszciplináris megközelítésen múlik.

Immunhiányos állapot differenciáldiagnosztikai kihívásai

Szerző: Sebők Vivien

A 39 éves dohányzó férfibeteget ismétlődő pneumónia miatt vizsgálatunk. Mucopurulens köpet ürítése, láz, gyengeség, hypoxia és röntgenvizsgálaton megjelenő infiltrátum mellett számos sokrétű panasza is tartósan fennállt. Egy éven belüli 20 kg-os testsúlyvesztés, hasmenés, fogszuvasodás, véres székletürítés, sicca panaszok és vizelési zavarok is jellemezték. Autoimmun panel, köpet- és szerológiai vizsgálatok, gasztroenterológiai és fül- orr-gégészeti kivizsgálás, valamint mellkasi CT sem adott magyarázatot a beteg panaszaira.
Pár héttel később egy szerológiai vizsgálat eredménye hozta meg az áttörést…

Vérköpés és ami mögötte van

Szerző: Dr. Jakab Flóra
Társszerzők: Dr. Sótér Szabolcs, Dr. Temesi Gabriella, Dr. Kocsis Ákos

Háttér: A véres köpetürítés gyakori tünet a pulmonológiában. Hátterében számos különböző ok állhat. A leggyakoribb okok közé tartoznak az infekciók (bronchitis, pneumonia, tuberculosis), valamint a daganatos megbetegedések. Emellett tüdőembolia, aspergillosis, illetve bronchiectasiával járó állapotok (pl. cisztás fibrosis) esetén is gyakran előfordul.

Módszerek: Bemutatjuk egy 23 éves fiatal nő esetét, akinél visszatérő véres köpetürítés miatt indult kivizsgálás. Távolabbi anamnézisében érdemi megbetegedés nem szerepelt. Laboratóriumi vizsgálataiban érdemi eltérés nem látszott, EKG fiziológiás volt. Esetleges pulmonalis embolia kizárására sürgős CT vizsgálatot végeztünk, melyen embolia nem igazolódott, azonban a bal felső lebenyben egy kisméretű, bennéket tartalmazó üregárnyék került leírásra. A látott kép alapján elsősorban aspergilloma merült fel, azonban érmalformatio, illetve térfoglalás sem volt kizárható. A levett szerológiai és bakteriológiai vizsgálatok mind negatív eredményt adtak, az infektív eredet kizárható volt, így végül műtéti eltávolítás mellett döntöttünk.

Eredmények: A műtéti szövettan inflammatoricus myofibroblastos tumor jelenlétét igazolta. Ez egy rendkívül ritka, alapvetően benignus viselkedésű daganattípus, mely elsősorban gyermekekben, illetve fiatal felnőttekben fordul elő. A szervezetben bárhol megjelenhet, azonban a leggyakoribb előfordulási helye a tüdő, illetve a retroperitoneum. Tipikus genetikai eltérés az ALK pozitivitás, melyet az esetünkben elvégzett molekuláris pathológiai vizsgálat is igazolt. A kezelés elsősorban a sebészi eltávolítás, mely az esetek döntő többségében végleges megoldást jelent. Az irresecabilis, illetve recidiváló esetekben célzott kezelés (ALK gátlók), illetve ritka esetekben kemoterápia jöhet szóba. A bemutatott esetben a sebészi eltávolítás sikeres volt, azóta a beteg követése zajlik, CT alapján recidivára utaló jel nem látható.

Következtetés: A véres köpetürítés kivizsgálása sokszor kihívást jelent a nagyszámú, különböző oki tényező miatt. Fiatal betegek esetében elsősorban a fertőzéses eredet, illetve veleszületett betegségek jöhetnek szóba, azonban ezek kizárása után a daganatos megbetegedéseket is feltétlenül figyelembe kell venni.

Nem minden az, aminek látszik

Szerző: Bartalis Eszter

A 69 éves nőbeteg hetek óta tartó, kínzó, száraz köhögés miatt kereste fel a területileg illetékes tüdőgondozót. Az első mellkas röntgenen érdemi kóros eltérést még nem láttak.
Többszöri antibiotikum kúra, Ventolin inhaláció, nagydózisú szteroidterápia ellenére sem szűntek panaszai. Tüdőgondozója rapidan progrediáló tüdőfibrózist gyanított, ezért az Országos Korányi Pulmonológiai Intézetbe irányította. Az időközben elkészült mellkas CT képeit áttekintve egyéb interstitialis tüdőbetegség gyanúja is felmerült…

Mihez ért a tüdőgyógyász?

Szerző: Petruska Fatima

Egy hepatikus laesio története. Fiatal betegünknél hasi panaszok miatt kezdődött kivizsgálás. Képalkotó vizsgálatok alapján primer vagy szekunder daganat lehetősége merült fel, negatív biopsziás eredmények azonban más irányba vitték a diagnosztikus gondolkodást. Esetünk rávilágít arra, hogy a háttérbe szoruló infekciózus kórképek sokszor atípusos megjelenésűek és gyakoribbak, mint gondolnánk. Az extra-pulmonalis TBC könnyen megtévesztheti a vizsgálót, a történet pedig felhívja a figyelmet az interdiszciplináris szemlélet kulcsszerepére a rejtőzködő kórképek felismerésében.

Gyakori betegség ritka mellékhatással

Szerző: Molnár Sarolta

Betegünknél 2019-ben pulmonalis adenocarcinoma miatt jobb S6 VATS segmentectomia történt (pT1cN0), majd 2022-ben recidíva miatt mellkasi sugárkezelést kapott. 2024-ben jobb felső lebenyi lágyrészkonglomerátum és jobb középlebenyi metasztázis hátterében planocellularis carcinomát igazoltunk (cT4N1M0), mely miatt paclitaxel + carboplatin alapú kemoirradiációban részesült. A remisszióban lévő daganatra konszolidációs immunkezelést (Durvalumab) kezdtünk 2025 májusában. Az első ciklus immunterápia után egy hónappal kialakult erőteljes nyaki és válltáji fájdalmak és rendkívül elesett állapot miatt, hypotonia, hypoxaemia tüneteivel vettük fel Osztályunkra. A koponya és nyaki CT vizsgálat meglepő és riasztó képet mutatott…

Sarcoidosis a tüdőgyógyászaton túl – egy szeronegatív arthritises eset tanulságai

Szerző: Dr. Juhász Balázs
Társszerzők: Gaszner Anna, Brenner Gábor, Jakab Flóra, Szilágyi Ruth, Simon Beatrix

A mindennapokban hajlamosak vagyunk a diagnosztikus stratégiánkat a tünetek megjelenése alapján egy-egy szervrendszerre szűkíteni. Azonban a diagnosztikus korlátok elkerüléséhez elengedhetetlen amultidiszciplináris szemlélet.
Egy 54 éves szeronegatív arthritisben szenvedő nőbeteg példáján keresztül mutatjuk be, hogy amedicina több modalitásának bevonásával egy „klasszikus reumatológiai beteg”, hogyan tévedhet apulmonológia területére.
Az eset rávilágít arra, hogy a komplex gondolkodás és a társszakmák közötti együttműködéselengedhetetlen a hatékony betegellátásban.

Mi jöhet még?

Szerző: Tárnok András
Társszerzők: Gaszner Anna, Brenner Gábor, Jakab Flóra, Szilágyi Ruth, Simon Beatrix

A kissejtes tüdőrák a tüdőrákok leggyorsabban progrediáló formái közé tartozik, mely kapcsán a diagnózisalkotás és a kezelés megkezdésének elhúzódása növeli a tumorhoz köthető halálozás valószínűségét.
Esettanulmányunkban egy 73 éves férfi kihívásokkal teli kivizsgálását ismertetjük. Betegünk kivizsgálása manifeszt vena cava superior syndroma miatt kezdődött, melynek hátterében pulmonális térfoglalás igazolódott. A pontos diagnózis felállítását számos váratlan komplikáció nehezítette, míg végül az aktív onkológiai kezelésig is eljuthattunk. Az eset kapcsán megismerhetjük, hogy időnként milyen nehézségekkel kell nekünk, klinikusoknak szembenéznünk, melyek gyógyító szándékunkat erőfeszítéseink ellenére akadályoztathatják.

Parciális tüdő atelectasia, és ami mögötte rejlik…

Szerző: Dr. Boda Anita
Társszerzők: Dr. Enkhbat Bulgantamir, Dr. Csoma Zsuzsanna

Sz.Ú. E. 53 éves nőbeteg távolabbi anamnesisében hypertonia, hypothyreosis, mitralis prolapsus, bigeminia. 2009-ben történt az első pulmonológiai kivizsgálása RTG-n észlelt jobb oldali kis kiterjedésű paracardialis atelectasia miatt. A bronchoscopia során endobronchialis eltérést nem találtak. A klinikum és a vizsgálati eredmények alapján a hátterében a korábban CT leletezett microembolizáció merült fel, anticoaguláns kezelés indult. 2019-ben a tüdőgondozó utalta be ismét, radiológiai progresszióval, panaszmentesen. Mellkasi CT vizsgálatot kértünk, előző felvételekhez képest progresszióként bal oldali elváltozás is megjelent kisebb kiterjedéssel, amit továbbra is atelectasiának véleményezett. Ismételt endoscopos vizsgálat és mintavétel negatív eredménnyel zárult, irányadó labor eltérés nem mutatkozott. A további években látókörünkből kikerült, majd 2023-ban sürgősségi osztályon jelentkezett mellkasi fájdalom kapcsán. Pneumónia iránydiagnózissal irányították pulmonológiára, jóllehet ennek alátámasztására CT vizsgálatot nem végeztek. Ettől kezdve többszöri ellátás történt ismétlődő bal, jobb, majd ismét bal oldali pleuritissel, ez utóbbi esetben mellkasi drainage-t is igénylő pleurális folyadékkal. Az újabb mintavételi eredmények kórjelző eltérést nem mutattak. Végül, a 2024-ben készült mellkasi CT vizsgálat a jobb oldali atelectasian belül hypodens területet jelzett, amely a PET CT-n dúsítást mutatott, gyulladás mellett malignitás lehetőségét sem tudták kizárni. Onkopulmonológiai konzílium, rebronchoscopia történt, de kórjelző eredmény nem született…Gyulladás, malignitás?

Első sotorasibos tapasztalataink

Szerző: Téglás Vivien

Esetünk egy 64 éves, nem dohányzó női beteget mutat be, akinél 2023 januárjában bal alsó lebenyi adenocarcinoma miatt lobectomiat végeztek. Fél évig tartó remissziót követően 2024 februárjában lokális recidíva és multiplex metasztatikus progresszió jelentkezett. Molekuláris
patológia vizsgálattal KRAS p.G12C mutáció igazolódott. A kezdetben alkalmazott kombinált kemo-immunterápia, majd docetaxel-nintendanib, eztkövetően pedig nintendanib monoterápiába mellett további progressziót észleltünk. A KRAS mutációra való tekintettel 2025 májusában sotorasib (Lumykras) kezelést indítottunk. A célzott terápia hatására már egy hónap útán klinikai javulás és jelentős radiológiai regresszió volt megfigyelhető. A mellékhatásaként fellépő transzamináz-emelkedés miatt átmeneti szüneteltetés és dózicsökkentés vált szükségessé, melynek rendeződését követően a kezelés folytathatóvá vált. Tapasztalataink szerint a sotorasib gyors és tartós terápiás választ eredményezett jól kezelhető mellékhatásprofil mellett. Ennek megfelelően értékes kezelési alternatívát jelenthet előrehaladott stádiumú, KRAS-mutáns NSCLC-ben.

Empyemaval, autoimmun haemolyticus anaemiaval és kommunikációs kihívásokkal szövődött postlobectomiás állapot: diagnosztikai és kulturális kihívások a határokon átnyúló ellátásban

Szerző: Brenner Gábor
Társszerzők: Tárnok András, Gaszner Anna, Szilágyi Ruth, Farkas Péter, Simon Beatrix

A határokon átnyúló orvosi ellátásban a postoperatív szövődmények felismerése egyszerre jelent orvosszakmai és kommunikációs kihívást.
Egy 74 éves férfibeteg esete kerül bemutatásra, akinél tüdő adenocarcinoma miatt lobectomiát végeztek Sanghajban, majd panaszaival Budapesten fordult orvosi segítségért. Képalkotó vizsgálata empyema thoracis gyanúját vetette fel, miközben laboreredményei meleg típusú autoimmun haemolyticus anaemia (AIHA) jelenlétére utaltak.
A diagnosztikai folyamatot és terápiás döntéshozatalt nehezítette a megbízható információ hiánya a kórelőzménye kapcsán. Az esettanulmányban annak jelentőségére próbálunk rávilágítani, hogy miként optimalizálható a betegút a határokon átnyúló ellátásban, valamint arra, hogy hogyan befolyásolja egy ritka autoimmun szövődmény a postoperatív fertőzés kezelését.